Könnyek...

KÖNNYEK

Apró gyöngyszemek

gördülnek végig arcodon,

megannyi sóhaja lelkednek,

mely így szól hozzád,

s mindenkihez,

hogy érezd fájdalmát.

Megcsillan bennük a fénysugár,

s tisztán haladnak tovább

a Világ óceánjának sós kékségébe.

Lelked így kiadja mardosó fájdalmát,

s könnyed légiességgel lép tovább sérelmén,

megállítva könnyed tengerét.

Ne félj!

A rettegés megöli szereteted,

s gyötri életed,

sötétbe vonva létedet.

Kövesd inkább fájdalmad csillogó sugarát,

hallgasd mindig lelked szavát,

mely igazat szól,

mert Ö a szeretet hangja.

Van hogy könnyü,

de inkább nehéz Utat mutat,

ha reá hallgatsz nem tévedsz el

e kies Világ útvesztöiben.

Gyöngysorod Utat mutat,

s megleled igaz Önmagad.