Hibáztam...

"Hibáztam, elszúrtam, tudom. De Ő más volt, tényleg. Utólag is így gondolom és talán ezért fájt annyira. Pedig annyira akartam, hogy elmúljon, annyira akartam, hogy vége legyen és rá is ugyanúgy gondoljak, mint a többiekre - de nem sikerült. A mai napig nem érzem úgy, hogy tévedés lett volna. Igazi volt, valóságos, fájó, de igazi. Szerelmes voltam belé és talán valahol mélyen az egyik felem még most is az. Elengedtem, mert bármennyire is pocsékul hangzik ezt kimondani, de nem mellém való. Mármint az ő nézetei szerint, mert az enyém szerint minket Isten is egymásnak teremtett. Valakit boldoggá fog tenni, de sajnos az a valaki nem én vagyok. Mégsem bánom már egy cseppet sem. Tudod, hogy miért? Mert soha nem éreztem ilyet. Sose voltam még ennyire szerelmes senkibe, mint belé, és ha ennek az a ára, hogy fájnia kell, legyen."