Egy kicsit még...

"...Sajnálom, hogy ennyire szeretlek,
És sajnálom, hogy te nem,
Sajnálom, de nem szégyellem,
Hogy tetszettél nekem.
Sajnálom, hogy amikor kérdezted,
Én rögtön azt mondtam: igen!
Sajnálom, hogy amikor jó volt,
Én őszintén élveztem.
Sajnálom az orrom, a hajam,
Hogy nem hosszabb vagy rövidebb.
Sajnálom, hogy én csak én vagyok,
Majdnem az, de csak majdnem.
Én kölcsönadtam játszani,
Te meg elhagytad a szívem,
Sajnálom, de egy kis időre,
Most jobb, ha elteszem….
Sajnálom, hogy ennyire szeretlek,
És sajnálom, hogy te nem… sajnálom….
De leginkább csak neked kéne sajnálnod,
Hogy mindebből nem érezhetsz semmit sem!"