most gondolataimba temetlek
akár hűvös árnyék követlek,
hogy én legyek hajnalod,
minden megnyugvó gondolatod.
akár lázrózsa úgy írom ajkadra nevem,
suttogj, suttogj nekem,
így hívj magadhoz, hogy legyek varázslatod
betöltve magányod arctalan csendjét,
akár a lávakő izzok benned
tested rejtekén emésztve akaratod.
s, ha akarod...
elmegyek, gondolataimba temetlek
néma emléked így leszek.
(Fülöp Katha)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése