„Aki önmagát ismeri.
Legalább egy kicsit.
Legalább annyira, hogy az élet alapkérdéseiben már döntésképes.
Sem fizikai vágytól hajtva,
sem érdekből, sem szánalomból nem játszik szerelmet.
Nem utánozza a filmvásznon látott,
könyvekben olvasott hősöket és hősnőket.
Nem hajlandó egy tetszetős gesztusért,
vagy a szülei kedvéért eltékozolni éveket, évtizedeket.
Időt szán a királylány,
illetve a fehér lovon érkező herceg alapos szemügyre vételére.
Ha a teste elsodorja, kisebb baj,
mintha ezeregy éjszakát tölt el azzal,
akivel még egy hétvége is hosszú volt.”
(Kornis Mihály)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése