„Mert minden szó új korlátot teremt,
a végtelen testének szabva formát.
S e korlátok közt kígyózik a rend lépcseje,
melyen addig járjuk ormát új, meg újlátásnak,
amíg messze lenn, köddé mosódik minden régi korlát,
s képekből összeáll a képtelen, korlátokból korlátlan végtelen...”
(Popper Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése